Workshopok a humánus orvoslásról.

Bővebb információk a workshop menüpontban.

FacebookTwitterGoogle BookmarksLinkedin

Kivel

 

Mire elég egy jogszabály?

Közös gondolkodás a gyakorlat és a jogszabályok közötti szakadékról, és arról, hogy ez hogyan hidalható át. Jó gyakorlatok, nemzetközi kitekintés. Miért fontosak a protokollok, módszertani útmutatók? Milyen előnyei, hátrányai vannak?


A szülés, születés minősége: együttlét vagy szeparáció?

A szülés minősége meghatározó lehet a születendő gyerek szempontjából is: ezek legtöbbje csak évekkel vagy évtizedekkel később mutatkozó hatás.

A szülés / születés minősége tehát egyaránt fontos a szülés közvetlen szereplőinek valamint a tágabb környezetnek, egészen a társadalomig.

Az előadásban a szülés születés minőségének fogalmát vezetem be.

Abból indulok ki, hogy a szüléshez kapcsolódó hormonok ismert testi hatásukon túl számos érzelmi, motivációs és tudatállapot-módosító hatással is vannak a szülő nőre. Természetes esetben pszicho-affektív hatások teszik lehetővé, hogy a háborítatlan szülés esetén az erőteljes fizikai-testi érzések ellenére / mellett a szülés élménye eufórikus, eksztatikus lehessen.

Feltevésem szerint a szülés indítására és gyorsítására alkalmazott szintetikus anyagok, valamint a gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások nem hozzák ezeket az érzelmi-motivációs változásokat, ugyanakkor hevesen befolyásolják a testi folyamatokat. Így a tudatállapot módosulás legtöbbször egyre élesedő negatív transz lesz.


Az egészségügyi félelmek megelőzése

 Egy gyermekkori rossz élmény vagy rossz tapasztalat egy életen keresztül végigkíséri az embert. Különösen igaz ez az orvossal, orvosi tevékenységgel kapcsolatos emlékekre. De miért is hagynánk, hogy ez így történjen?

            Az előadók tagjai egy nemzetközi programnak, amely az orvostól való félelem megelőzésével és leküzdésével foglalkozik óvodás és kisiskolás korosztályban. Meg szeretnénk teremteni annak a kultúráját, hogy a gyermekek felkészítve menjenek el az orvosi vizsgálatra, kórházba. A maguk szintjén legyenek tisztában azzal, hogy mi fog történni és az miért fontos. Az alapos felkészítés csökkenti a félelmet és a bűntudatot, fokozza az önbecsülést és sikerélményhez vezet.

            Mit tehet a szülő és mit tehet az orvos, hogy a gyermek ne féljen az egészségügyi ellátástól? Mi az, ami segít, és mi az, ami árt? Az előadás elsősorban ezeket a kérdéseket válaszolja meg, de szó esik majd a gyermekbalesetek megelőzéséről és a gyermekek egészségének megőrzéséről is.



A Bababarát Kórház cím elnyeréséhez vezető út az Ajkai Magyar Imre Kórházban

A Bababarát Kórház Kezdeményezés célja. A szoptatás funkciói. A bababarát kórházak szerepe a szoptatás megalapozásában. Állapotfelmérés a csatlakozás kezdetén és a hagyományos gyakorlat értékelése. Az új gyakorlat kezdeti lépései és ezek hatása. A felkészülés egyes elemeinek ismertetése. A bababarát kórházban tett lépések eredményességének mérése, 6 hónapos korig kizárólagos szoptatás és hosszú távú szoptatás adatain keresztül, utánkövetés.


Rendszerszemléletű onkológiai ellátás gyermekeknél

Előadásomban az a szemléletében komplex gyermekonkológiai ellátást szeretném ismertetni, amely a Heim Pál Gyermekkórház Onkohaematológiai részlegében az elmúlt évek során gyakorlattá vált. Ebben a rendszerszemléletű ellátásban nemcsak a gyerekek testi gyógyítása kap figyelmet, hanem hangsúlyos szerepet játszik a gyerekekkel való személyre szabott pszichoszociális munka, a szülők támogatása, sőt a gyerekek óvodájának, illetve iskolájának aktív bevonása is. Az előadás részletesen ismerteti e komplex ellátás egyes elemeit és azok egymást erősítő összefüggéseit a gyógyulás folyamatában.





Tinédzser a nőgyógyásznál

Mennyiben különbözik az érett nőtől a biológiailag már majdnem vagy teljesen érett, de lelkileg-érzelmileg már nem gyerek, de még nem is felnőtt fiatal páciens? A főbb problémák illetve betegség-panasz típusok mennyiben határozzák meg a pácienssel való beszélgetés fő irányát.Hogyan tudom meggyőzni, rávenni a nagylányt a kezelés szabályos folytatására, a gyógyszer rendszeres bevételére vagy a szükséges életmód változtatásra? A "direkt utasítás" és az "anyjának mondom, hogy a lánya is megértse" taktika váltogatása. Erkölcscsősz-e a nőgyógyász? Ha a tinédzser egyedül jön...



    

(Nem is annyira) sajátos igények az egészségügyben

Az eltérő fejlődésű gyerekek igényei nem térnek el jelentősen a többi gyerekétől: nekik is arra van szükségük, hogy emberi méltóságukat tiszteletben tartsák, biztonságban, szeretetben, szabadon, éhség, fájdalom és mellőzöttség nélkül élhessenek. A "sajátos" jelző nem magukra a szükségletekre vonatkozik, hanem arra, hogy a kielégítésükben mennyire és milyen módon kell a környezetnek közreműködnie.  Az egészségügyben sem különleges bánásmódra és privilégiumokra van szükségük, hanem ugyanarra az emberi, korrekt és empatikus hozzáállásra, mint másoknak. A sérült gyerekek életét jellemzően erősebben átszövi az egészségügyi intézményekkel és a szakemberekkel való kapcsolat, így azt, hogy milyen az orvoslás humánumának színvonala, ők nem csak jobban, hanem többször is a bőrükön érzik. Tapasztalataik ennél fogva nem pusztán a sajátos igényű páciensek helyzetéről, hanem az egész rendszer működéséről szólnak.


Hol vagy anya?

Három évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy a Honvédkórház (MH EK) Perinatális Intenzív Centruma (PIC) más lesz, mint Magyarország többi PIC-e. Szisztematikusan, projektszerűen átalakítottuk működésünket, mindig szem előtt tartva, hogy a technikai fejlődés, és a tudományos evidenciák nem elégségesek a hatékony és jó gyógyító tevékenységhez. Családbarát PIC programot hirdettünk, és mindent elkövettünk azért, hogy ez ne csak szlogen legyen. Nálunk tényleg a baba a főnök, és hatalmas csapat ügyködik körülötte, hogy testben és lélekben minél egészségesebben mehessen haza, még akkor is, ha 1000 grammnál kisebb súllyal jött a világra. A csapatban természetesen kiemelkedő szerepe van az édesanyának és az édesapának is.





Változások az újszülött és csecsemőtáplálásban

Az elmúlt évtizedekben a szoptatás/anyatejes táplálás jelentőségét, mint a csecsemőtáplálás optimális módját a biológiai ás pszichológiai kutatások megerősítették ugyan, a szoptatás segítése és támogatása azonban még nem mondható optimálisnak. A Bababarát Kórház Kezdeményezés minőségbiztosítási követelményeinek megfelelő szülészeti intézmények, az un. bababarát kórházak segítik a szoptatás sikeres megkezdését és bevezetésüknek bizonyítottan pozitív hatása van a szoptatási mutatókra. A WHO és az Európai Indítvány valamennyi szülészeti intézmény számára általános minőségbiztosítási követelményként javasolja, ennek ellenére csak néhány országban vált általános gyakorlattá.
Magyarországon jelenleg a szülészeti intézmények mintegy 20 %-a bababarát, Norvégiában csaknem 100%-uk, az USA-ban 5%-uk. 2001 óta a WHO 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatást javasol és a szoptatás folytatását 2 éves korig, vagy azon túl. A hosszú távú szoptatást választó anyák nem kapják meg sem a társadalom, sem az egészségügyi dolgozók jelentős részétől a megérdemelt támogatást. A nyilvános szoptatás a társadalom részéről nem általánosan elfogadott.
Az optimális csecsemőtáplálás másik fontos pillére az időben elkezdett (6 hónap körüli életkortól), megfelelő, biztonságos hozzátáplálás bevezetése, amit megfelelő módon kell a csecsemőnek kapnia.
Az igény szerinti szoptatás mellett a hozzátáplálás is a csecsemő éhségre és teltségre utaló jeleinek figyelembevételére épüljön. A “válaszkész táplálás” további elemei: legyen egyensúly a gondozó által adott és a csecsemő által önállóan elfogyasztott táplálék között a csecsemő fejlettségi szintjének megfelelően, az etetési idő legyen a tanulás és a szeretet megnyilvánulás ideje és olyan személy adja a hozzátáplálást, aki érzelmileg pozitívan viszonyul a csecsemőhöz és képes érzékenyen reagálni a megnyilvánulásaira.



Együtt vészhelyzetben is

Vajon lehet-e a mentőellátás során tekintettel lenni a család egységére, a gyerek félelmeire? Felülírja-e az életmentés folyamata a szülők kérését, hogy a gyerekük mellett lehessenek? Vajon segítség vagy teher a szülő a mentőellátás során? Az előadás során ezekre és hasonlókra keressük a választ. A prezentáció során ismertetésre kerülnek különféle ajánlások. Konkrét helyzeteket elemzünk és szóba kerülnek pozitív hazai minták, irányok.




Zsókavár - közösségépítés egy XV. kerületi házi gyermekorvosi praxis életében
 
Nem lehetünk büszkék az egészségkultúránkra. Pedig, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk a használható, praktikus egészségügyi ismeretek terjesztésére, hamar megtérülne. Mi, egy mintaszerűen felújított rendelőben új utakat keresünk a betegellátásban, az alapellátásban használható diagnosztikában. Ezek mellett próbálunk közösséget is építeni a rendelőhöz tartozó családokból. A honlapunkon, közösségi portálunkon, az évente 3-4 alkalommal szervezett hétvégi rendezvényeinken az saját lehetőségeinkkel próbáljuk a hozzánk tartozó családok egészséggel kapcsolatos ismereteit bővíteni, hirdetni a preventív, egészségtudatos gondolkodást. Célunk továbbá, hogy a hétköznapi tüneteket, mint például a lázat, náthát, köhögést, hasmenést időben és helyesen értékeljék, szükség esetén kezeljék a szülők, így számos felesleges orvos-beteg találkozás is elkerülhető.





Beteg jogok – gyerek – beteg jogok?

Az emberi jogok a gyermeknél kezdődnek. Az egészséges gyermek pedig nemcsak a belőle majdan felnőtté váló társadalom felbecsülhetetlen értékű záloga, amely miatt a gyermekek testi-lelki egészségébe való befektetés, az egyenlő esélyű hozzáférés univerzalitásának megteremtése, az ártalmas szokásoktól, szenvedélyektől való prevenció meghonosítása, a bántalmazás minden formájától való védelem garantálása, az ép önkép és testtudat kialakítása nemcsak az állam és felnőtt társadalmunk morális és alkotmányos kötelessége, hanem önérdeke is. Az egészségben való lemaradás és elmaradás nem csupán egészségügyi gondokat – és ezzel együtt járó jelentős plusz költségeket – jelent, hanem az az élet valamennyi területén hosszú távon okoz(hat) hátrányt a gyermeknek, kihatása az iskolai teljesítményre, majd a munka világában való helykeresésre és az anyagi javakból történő részesedés mértékére vitán felül áll.
A gyermekek egészsége, jóléte- és jól-léte érdekében elengedhetetlen a gyermekközpontú társadalom megteremtése, többek között szükséges az átfogó szemléletű gyermekközpontú jogalkotás, a mindenki számára hozzáférhető gyermek-egészségügyi szolgáltatások; gyermekbarát egészségügyi intézmények; teljes körű iskolai egészségfejlesztési programok; az iskolai oktatás keretében a családi életre és a „pozitív szülőségre” nevelés, az önismeret és a konfliktuskezelés; a korai fejlesztő és felzárkóztató programok a hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleiknek; a gyermekek mentális egészségfejlesztése és hatékony intervenciós lehetőségek megszervezése; a gyermekbalesetek és a gyermekbántalmazás prevenciója.
A gyermekek egészségének kérdése jól láthatóan túlmutat az egészségügyi ellátás kérdésén, ennek az átfogó szemléletnek megfelelve igyekezett az alapvető jogok biztosa is képviselni a gyermekek védelemhez és testi-lelki egészséghez való jogának érvényesülését 2011. évi projektje során, amikor e speciális gyermeki jogokat a legtágabban értelmezve vizsgálta a nemzetközi jogi és alkotmányos kötelezettségek érvényesülése tükrében, így átfogó, nagyterjedelmű jelentések születtek a gyermekprostitúció, a szakellátásban nevelkedő gyermekek szexuális bántalmazása, az iskola-egészségügy, a védőnői hálózat működése, a gyermekpszichiátriai ellátás, a gyermekek drog-és alkoholfogyasztása, és a közétkeztetés kapcsán.
A munka átívelő, folytatódik 2013-ban is, kitekintéssel az egészséges környezethez való jogra is.
A Beteg jogaink – egészséges méltóság címmel folytattunk az 2011-ben egy másik éves programot, utalva a címben is a jogi normák gyengeségeire és az emberi méltósághoz való jog természetjogi filozófiájára, ezzel együtt a legmagasabb rendű morális tézisre. Jogvédő intézmény az országgyűlési biztosé, 2012. január 1-től az alapvető jogok biztosáé, aki ahogyan eddig is, eztán is az állampolgárok pártján szemléli az államszervezet hibáit, tárja fel a gondokat. Alapvetés, hogy se átmenetileg se hosszabb távon ne sérüljön az állampolgári jogon járó ellátások minősége, a szolgáltatások spektruma, és legyenek világosan megfogalmazhatók a dilemmák, bármely döntés a jog keretei között legyen szabad.
Ezek még tisztább értelmezését tette lehetővé az elmúlt időszak, hiszen az egymásra épülő, a különböző társadalmi csoportokat érintő azonos alapjogi érvek összeértek. Összefüggenek a fogyatékosságügyi elvek az idősüggyel, a hajléktalanok igényei akár a betegekéivel. És mindenek előtt és mellett a gyerekek jogai, betegként is. A modern etika alapjaiban olyan filozófiai gondolkodást jelent, melyben a kötelesség tudatot kiegészíti a jogok nyelve. A 20. század pedig a medicinában is olyan nyelvi modellváltást hozott, mely a beteg jogairól szólva egyre szélesebb spektrumban kapott értelmet.
Az elmúlt években a hivatalunkba érkező panaszok száma folyvást emelkedett, 2011-ben csaknem nyolcezer volt, azonban az egészségügyet és a betegjogokat érintő problémák ennek csupán töredéke, 2011-ben például alig kétszáz. Ez persze önmagában csak adat, nehezen lehet egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen a panaszok jelentősége, súlya azok számától függetlenül sokkal beszédesebb. Ha a kórházi ellátás során ért valakit méltatlan bánásmód épp olyan figyelmet érdemel, mint az a kérdés, amikor a szolgáltatások hiánya miatt nem kaphat a beteg ellátást. De hogyan tud a tőle elvárható gondossággal dolgozni az orvos, ha a munkafeltételei nem biztosítottak? Etikai vagy jogi szempontú a kérdés? Az egyik lehetséges válasz mindenesetre az alapvető emberi jogok mentén születik.


Szoptatás császármetszés után

Hazánkban több mint 30% a császármetszések aránya. Az így született kisbabák a legtöbb intézményben nem találkozhatnak édesanyjukkal megszületésük után, az első bőrkontaktus és az első szoptatás is késlekedik.

Sokan vélekednek úgy, hogy császármetszés után több a szoptatási nehézség. Valóban így van? Mivel Magyarországon minden harmadik anya így szül, ez azt jelentené, hogy a szülő nők harmada jó eséllyel szoptatási nehézségekkel szembesül. Sorra vesszük, miből fakadhatnak ezek a problémák, és milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy ezeket elkerüljük. Az ezzel kapcsolatos kutatási adatok ellentmondásosak, ám az optimális kórházi gyakorlat ennek ellenére körvonalazható. A szoptatás az érzéstelenítés módjától függően akár a műtőasztalon, vagy legkésőbb a műtét befejeztével megvalósulhat, és különösen előnyös, ha ezt időben nem korlátozzuk, valamint ha az apa, vagy más családtag vagy a dúla folyamatos jelenlétét biztosítják az első 24-48 órában. Ötletes megoldásokat mutatunk arra, hogyan oldható meg az újszülött biztonságos elhelyezése, szoptatása abban az időszakban, amikor az anya még nem kelhet fel, illetve nehézséget jelent a mozgás. Ugyanakkor a sikeres szoptatás azért is fontos, mert segít a császármetszés tényének feldolgozásában, a "kompetens szülő" képének helyreállításában, az esetleg sérült testkép, testérzékelés gyógyításában.




Gyermekbarát gyermek-traumatológia

Kell-e sírni, rettegni, szenvedni a gyermeksérülteknek a traumatológiai ellátás során? Vagy korai altatással, ki kell kapcsolni a tudatos énjüket a teljes sürgősségi ellátáskor? Véleményünk szerint nem. Természetesen az a célunk, hogy ne féljenek, sírjanak a gyerekek, de szerencsére oly sok lehetőségünk van, hogy csak az extrém helyzetekben van szükség narkózisra. Előadásomban szeretném bemutatni azokat a módszereket, melyeket az utóbbi években használunk a baleseti központ gyermek-traumatológiai ambulanciáján, és osztályán. Évi 6000 ambuláns, 1600 osztályra felvett gyermeken kb. 1200 beavatkozást (kb. 30% helyi érzéstelenítésben) végzünk.

Egy felnőtt kórházban gyermekbarát környezetet hoztunk létre, ahol a gyerekek olyan interaktív élményelemekkel találkoznak, melyek inkább egy speciális pedagógiai intézményhez – óvodához, élményparkhoz – hasonlítanak. Minimális változtatásokkal átalakítjuk az ijesztő eszközöket, melyek így a játék részei lesznek, ami mellékesen segíti a gyógyulást.

Természetesen a műtéttechnikai módszerek közül is azokat választjuk ki, melyek a gyermek életkorának leginkább megfelelnek. Mozgás stabil szintézisek, TEN, FE. Sikerült megvalósítanunk régi tervünket és felszívódó implantátumokkal végzünk stabilizálást, és ezzel a fémkivétel műtétjét elkerüljük. Megfelelő fájdalomcsillapítási protokollal, regionális érzéstelenítésekkel, preemptív szemlélettel a fájdalom teljesen kizárható a kezelésekből.

A szülők folyamatos jelenlétével, és a kezelésbe történő aktív bevonásával, a korábbi orvos-szülő közötti feszültség nagyrészt megszűnt.

Szeretnénk javaslatot tenni az ország többi kórházában hasonló gyermek-traumatológiai ambulanciák, és gyermek-traumatológiai részlegek kialakítására. Kérjük a segítségeteket, a módszerek elterjesztésére, a jelenlegi szemlélet megváltoztatására.

Tisztelettel meghívok minden érdeklődött a Balesti Központ Gyermektraumatológiára, hogy személyesen is lássátok munkánkat.


A stresszmentes ellátás irányelvei a koraszülött-mentésben

A koraszülöttek tartós intenzív osztályos ápolása során elszenvedett krónikus stressz szerepének és elkerülésének lehetősége kiemelt jelentőségű feladat. Ismert, hogy a NIC-ek infrastrukturális lehetőségei, személyzetük száma, stresszmentes ápolási elvek iránti elkötelezettsége, továbbá az ápolási protokollok, alapjaiban határozzák meg a gyógyítás sikerét, az elkerülhető szövődmények számát. A tanulmányok ugyanakkor rendkívül keveset foglalkoznak az adott terület neonatológiai-logisztikai kihívásaival, a transzportok során elszenvedhető potenciális károsodásokkal. A koraszülöttek intrahospitális és interhospitális transzportjai alatt elszenvedett fizikális és pszichés stresszállapotai mögött a) részben élettani-kórélettani, b) részben a „barátságtalan környezetből” adódó, c) részben az anyától, később a megszokott környezettől való elszakadás-elszakítás állnak. A fizikális stresszorok (zaj, vibráció, gyorsulás-lassulás, megvilágítás, az ápolás extrém körülményei indukálta átmeneti hypoxia, testhőmérséklet ingadozás stb.) egyrészt műszaki-technológiai módszerekkel, másrészt jól strukturált protokollokkal csökkenthetők. A pszichés stresszorok között a születést követő „túlmedikalizált” első ellátás, a felismerő programok, a kötődés kialakulásának gátlásával, és az egyéb „elakadási mechanizmusok” csökkentésével-oldásával, továbbá az ápolás során szükséges vizsgálatokra történő szállítások minimalizálásával, feltételeinek biztosításával bír kiemelt jelentőséggel. Az előadás részletesen ismerteti a közép-magyarországi régióban működő koraszülött-szállító rendszerben alkalmazott, a fizikális és pszichés stressz csökkentésére szolgáló eszközöket, módszereket, különös tekintettel a mostohán kezelt pszichés terhek csökkentésére irányuló erőfeszítésekre („self-soothing” mechanizmusok, „pozitív érintések”, anya-gyerek interakciók támogatása), valamint a felesleges szállítások csökkentésének logisztikai lehetőségeit.


Fájdalomcsillapítás gyermekkorban: hiányok, csapdák, új törekvések

Néhány évtizede még az a súlyos tévhit uralkodott, hogy a gyermekek kevésbé éreznek fájdalmat a felnőttekhez képest. Akkoriban sajnos nem számított ritkaságnak, hogy egy gyermeket, különösen, ha csecsemő vagy koraszülött volt, (kielégítő) analgézia nélkül operáltak. Bár a gyermekkori akut fájdalom csillapítása terén mára sokat javult a helyzet, még ma is gyakoriak a hiányosságok, a tévhitek, a szűklátókörűség.
Mindez fokozottan érvényes a krónikus fájdalomra, melynek releváns voltát gyermekeknél sokan egyenesen megkérdőjelezik, mikor az epidemiológiai adatok - és sokunk tapasztalata – ennek épp az ellenkezőjére utal. A krónikus fájdalmat illetően komoly gondot jelent az ismeretek és a komplex szemléletmód hiánya, a tanácstalanság, különösen a funkcionális kórképek esetén. A mai gyermekgyógyászati gyakorlat legtöbbször csupán az organikus háttér kizárására szorítkozik, míg érdembeli, tartós javulást hozó segítséget sokszor nem kapnak ezek a gyerekek, illetve családjaik.
Egyre több külföldi tanulmány utal a bio-pszicho-szociális fájdalommodellen alapuló multimodális, interdiszciplináris fájdalomterápia hatékonyságára krónikus fájdalom esetében. Kórházunkban megkezdtük ennek a módszernek osztályos és ambuláns használatát.




Állatasszisztált terápia a gyermekgyógyászatban


Kutya egy kórházi osztályon? Hóbort, vagy terápia? Vajon mit tud segíteni egy négylábú ott, ahol sokszor az emberi tudás és a technikai felszerelés is határait feszegeti? Van-e veszélye a kutya jelenlétének súlyos beteg gyerekeknél? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ hazai és külföldi tapasztalatok alapján.


 „Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a fájdalmad?"

Apró koraszülöttek világában élek, s a közös mindennapokban fontos feladatom, feladatunk, hogy az alig néhány dekásan megszülető babák felnevelése során elkerülhetetlen fájdalmas beavatkozásokat minél elviselhetőbbé tegyük számukra.

A koraszülöttekre kifejlesztett fájdalomskálákkal ma már egyértelműen mérhető az általuk elszenvedett fájdalom mértéke, s rendkívül fontos, hogy ezt magunkban tudatosítva, feladatunknak érezzük annak mérséklését.

A gyógyszeres lehetőségeken túl, melyek jó része- sajnos- még nem terjedt el rutin módszerként ebben a mikrovilágban, nagyon fontos a szülők jelenléte a fájdalmas beavatkozások alkalmával, hiszen ők a biztonságot jelentik a babájuk számára.

Számos tanulmány igazolja a kengurumódszer kiváló fájdalomcsökkentő hatását, s mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az osztályunkon a kenguruzás hosszú órákon át része a napi rutin ellátásnak, ezt személyesen is sokszor megtapasztalhattam.

Előadásomban ezen szempontokra, lehetőségekre szeretném felhívni a figyelmet, hogy PIC-ek technokrata világa elviselhetőbb legyen, kevésbé fájjon a PICiknek!   

 


 

Támogatóink: