Workshopok a humánus orvoslásról.

Bővebb információk a workshop menüpontban.

FacebookTwitterGoogle BookmarksLinkedin

Életmentés suhanó üzemmódban

Interjú Dr. Somogyvári Zsolttal, a Peter Cerny Alapítvány vezetőjével


Egy emberöltővel ezelőtt a koraszülöttet ruháskosárban szállították át a szülészetről az intenzív centrumba, abban reménykedve, hogy túléli az utat. Ma több száz kilométert tehet meg a baba biztonságban, légzéstámogatással, infúzióval, és szeretettel körülvéve, a Peter Cerny Alapítvány rohamkocsijában.

E sorok íróját nem áldotta meg a sors jó memóriával, ennek ellenére örökre az eszébe vésődött egy rendhagyó jelenet az ezredforduló tájékáról. Egy rangos konferencián az előadás végén egy fiatal orvos a helyéről felállva szenvedélyes vitába kezd az idősebb, tapasztalt előadóval. A feszültség miatt szinte reszket a levegő.

-    Az akkor nyugaton éppen bevezetett szakmai protokollt védtem – mondja mosolyogva Dr. Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány vezetője. – A sors iróniája, hogy nemrég mi állítottuk össze az újszülött újraélesztés szakmai protokollját, melyben éppen az általam akkoriban bírált eljárás újra szerepel. Húsz éve még azt gondoltuk, akkor járunk el helyesen, ha a lehető legmagasabb szintű technikai színvonalon látjuk el a babát. Ma már tudom, hogy a technika egy dolog a lehetőségeink közül. De nem elég. Sőt, árthatok is vele! Bizonyítékok támasztják alá, hogy nem kell mindenbe beleszólnunk. Az érett, időre született, lélegző, jó izomtónusú újszülöttnek például nincs szüksége fehérköpenyesre. Csak a szüleire!  Az éretlennek, vagy betegnek pedig a műszereken kívül a jó szóra és a simogatásra.
-    Ha ezt a húsz évvel ezelőtti Somogyvári doktor hallaná, fölvonná a szemöldökét…
-    A változáshoz tapasztalatokra volt szükségem. A szemészeti klinikán két évtizede még érzéstelenítés nélkül operálták az újszülötteket, mivel az a nézet uralkodott, hogy a fejletlen idegrendszer nem vezeti a fájdalomingereket. Egyszer úgy alakult, hogy megkértek rá, fogjam le az általunk szállított másfél kilós koraszülöttet a műtéthez. És nem tudtam lefogni. Én, a nyolcvan kilós. Akkor bizonyosodtam meg róla, hogy ez az eljárás kínzás. Megtagadtuk az együttműködést, és kialakítottunk egy saját műtőt az intenzív osztályon, ahol altatásban történtek a szemészeti beavatkozások. Volt egy másik átütő élményem is. Egy időben egy betanuló kollégát kísértem, ő látta el a babákat, és a biztonságos háttér voltam számára. Tehát ott voltam, de nem volt semmi dolgom. Egyszer egy súlyos állapotú újszülötthöz hívtak minket. Nekem a háttérből kellett volna figyelni, de valahogy mégis odamentem a rémülten síró babához, és elkezdtem simogatni, és közben megnyugtatóan magyaráztam neki, hogy mi fog történni vele. A baba kezdetben szürke volt, vészesen gyorsan vert a szíve. Nagyon rosszul nézett ki. Ám ahogy elkezdtem simogatni és beszélni hozzá, megnyugodott, a színe sokkal jobb lett, és a légzése is javult. Pedig még sehol sem voltak a műszerek… Elementáris élmény volt az újszülött pánikreakciójának oldódását látni.
-    Hadd idézzek egy anya leveléből, akinek nemrég szállítani kellett a babáját: „Az egészben az egyetlen jó az volt, ahogy az újszülöttmentők foglalkoztak velünk.”
-    Az is bizonyított tény, hogy ha az anya jobban érzi magát, a baba is jobban lesz. Még akkor is, ha a picit elszállítják. Minden kritikus helyzetben lévő babát lefényképezünk, és a szülők azonnal megkapják a képet. Nem jön úgy el cernys a kórházból, hogy meg ne kereste volna a frissen született baba  édesanyját. Ha lehetséges, a babát az anya mellére tesszük, ha az anya nem elérhető, akkor az apáéra. Ha az anyának van fényképe, és a babával közös élménye, akkor sokkal jobban tud neki segíteni, és több teje is lesz, ami koraszülöttek esetében különösen fontos.
-    Mindehhez végtelen türelemre van szükség.
-    Igen, de nem csak az idő szabta határokat kell betartanunk. Azt is el kell kerülnünk, hogy feszültség keletkezzen, mert a baba azt is megérzi. A munkatársaim soha nem veszekednek a baba feje fölött. Lehetőleg nem keverednek konfliktusba a fogadó intézmény dolgozóival, sem a szülőkkel. Védik az babát, mint egy burok.
-    És ez a burok megmarad a szállítás alatt is. Sőt, itt már belép a technika, a sérülékeny baba érdekében.
-    Multifunkciós rohamkocsink van, valójában egy kihelyezett újszülött intenzív osztály.  Ez azt jelenti, hogy minden eszközzel elkerüljük, hogy a baba rázkódjon, stressz alá kerüljön. Ehhez persze kellett a hidraulikus emelővel mozgatható inkubátor, és a legjobb gépkocsivezető, jó vezetési technikával. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy az újszülött még jobban érezze magát, hogy minél hamarabb együtt lehessen az anyukájával, mert a bőrkontaktus és az anyatej nagyon fontos tényezője a gyógyításnak. Sajnos ezt sokan valahogy nem értik. Bár már a magzatot is személyiségnek tekintik, beszélgetnek vele, énekelnek neki, megnézik az élethű ultrahang képet, nevet adnak neki. Aztán mintha a szülés pillanatától egy időre megszűnne. Az újszülött számokból, adatokból áll, az első hónapban szinte tárgyként kezelik. És ez nagy hiba. Ha kell indok a változáshoz, elég annyi: a szeretgetett babák könnyebben gyógyulnak. Ilyen egyszerű.  

(A cikk rövidebb változata a Kismama magazinban jelent meg)

Támogatóink: