Workshopok a humánus orvoslásról.

Bővebb információk a workshop menüpontban.

FacebookTwitterGoogle BookmarksLinkedin

Ágyat vetettem magunknak a földön

A kórházi ellátások idején azt láttam, ha nem állok ki vérmesen, de intelligensen  magunkért, nem léteznek a betegjogok, csupán kórházi protokoll. Bizony megtanultam nemet mondani, kérdezni és mérlegelve minden információt, saját döntéseket hozni. Akár a várandós-gondozásomról, akár a szüléseimről vagy a kórházválasztásomról, a szoptatásról, a hordozásról volt szó, érvényesítenem kellett saját akaratomat és a jogaimat. A kisgyermekkel való bánásmóddal kapcsolatban azt szűrtem le a betegség miatt kórházban eltöltött időszakok alatt, hogy nincsenek tekintettel a gyermekek lelki és fizikai szükségleteire.

Éjjel kétszer kivágódik az ajtó, felkapcsolódik a  neon és jön a macerálás…a kisgyerek felsír, anyukáját keresi, ellenáll, erre olyan hangnemben tudatják vele, hogy ő „rossz”, ami értékelhetetlen egy ilyen hivatást betöltő személy esetében. (Zárójelben jegyzem meg, kiharcoltam a bennmaradást, ágyat vetettem magunknak a földön, ő a testemen aluszkált, majd kendőben sétálgattam vele, ha nyugtalan volt, vagy én nem tudtam aludni, másnap a külön szobát, ami nem volt, de hirtelen aztán mégis lett. Megkértem a személyzetet, arra, hogy várja meg, míg jelzek, hogy felébredt a kicsi, és akkor tessenek őt megnézni. Nem engedtem infúziót kötni a kis kézfejébe- amíg szopizhat és kendőben rajtam lehet, alhat, gyógyulni fog- gyógyult is, sokkal látványosabb módon, mint a  kevésbé rossz állapotban bekerült, de magányos és elszigetelt társai. Egy orvos másfél órát beszélt a lelkemre a gyógyszerek fontosságáról, végül mégis belátta, hogy csökkenteni kell az adagot a szteroidokból. És még sorolhatnám…de tudod, megérte. Sokkal többet tudtam meg a kislányomról, magamról, kettőnkről, kettőnk szeretetéről, erejéről és a világról azokban a vészterhes időkben.) A szülők felé pedig manipulatív eszközökkel élnek legtöbb esetben. Manipuláció alatt értem azt a fajta  negyed-félinformációkkal elintézett, felsőbbrendűséget sugalmazó viselkedési mintát, amely oda vezet, hogy a szülők megfélemlítve érzik magukat illetve közönybe zuhannak saját gyermekük állapotát, gyógykezelését illetően, és nem vesznek részt aktívan a gyermek gyógyításában.


Konklúzió: az orvos és az ápoló is ember.
Azt gondolom, ha megalapozott igénytámasztással találkozik, képes nyitottan és tisztelettel kezelni a hozzá fordulókat. Ehhez azonban elengedhetetlen annak a  kommunikációs csatornának a megnyitása és életben tartása, amire ti is törekedtek. Őszinte, együttgondolkodó és cselekvő, a helyzetnek megfelelő- tehát nem futószalag és tankönyv vezérelte- megoldásokra törekvő orvos-páciens viszony a cél. Ehhez kell egy érdeklődő, gondolkodó, gyermekét és önmagát elég jól ismerő, tisztelő, együttműködésre kész, talpraesett szülő és egy hasonló karakterű egészségügy.

Nagy feladat, köszönöm, hogy tesztek érte.

Szeretettel. J.

Támogatóink: