Workshopok a humánus orvoslásról.

Bővebb információk a workshop menüpontban.

FacebookTwitterGoogle BookmarksLinkedin

A gyerek érdeke mindenek felett

Úgy alakult, hogy harmadik  gyermekem révén elég sokszor kerülünk kapcsolatba az egészségüggyel. Mégis inkább pozitívak a tapasztalataim. Ez talán annak is köszönhető, hogy az első kettőt is sokáig szoptattam és már nemigen adódik olyan helyzet, ami új vagy zavarba ejtő lenne. A zsúfolt váró, neves professzor nem akadály!


Ez utóbbiról van a legmókásabb élményem: a még nem egész két napos kisfiammal a kórházból nem haza, hanem a neves, messze földön híres idegsebész professzor magánrendelésére mentünk. Mivel a találkozón életbevágóan fontos dolgokról esett szó, amikor a kisbabám nyugtalankodni kezdett, a legnagyobb természetességgel kezdtem nekivetkőzni, mire elég rémült arckifejezéssel kérdezte a professzor, hogy „most meg fogja szoptatni?”, mire én fel sem fogva a helyzetet, igennel válaszolva elcsendesítettem a kis hangoskodót. Később amikor már arról beszélt, hogy az első műtétig nincs más teendőnk, mint biztosítani a baba nyugodt fejlődését, nyomatékosan hozzátette, hogy „amint látom, a szoptatás remekül megy”. Hazafelé tanakodtunk a férjemmel, hogy udvariatlanok voltunk-e, de arra jutottunk, hogy a gyerek érdeke minden felett áll, és azóta is csak mosolygunk ezen a történeten.

Nagyon pozitív élményem volt Debrecenben, ahol 3 és 7 hónaposan koponyaműtéten esett át Apert-szindrómás kisfiam.   Debrecenben a műtét után a gyermek intenzív osztályra került a kisbabám, ahol reggel 9 és este 9 között mellette lehettünk és pár  órával a műtét után már szoptathattam fölé hajolva igény szerint, és a „vajon mennyit evett” kérdéssel is csak elvétve piszkáltak, a legtöbb orvos és nővér nagyon kedves volt. Éjjel szólt a nővér, ha felsírt a kisfiam, 2-3 alkalommal mehettem megszoptatni. Nagyon hamar (20 ill. 30 óra után) kikerült az intenzívről a gyerekosztályra, ahol fizetős szobánk volt (két felnőtt és egy rácsos ágy), ahol elég széles és felhúzható oldalú a két felnőtt ágy, így én a következő 2-3 napot szoptatással töltöttem, a babámnak semmi másra nem volt szüksége, mint erre a nagyon közeli testkontaktusra, fájdalomcsillapítót alig kapott. Bár gyakran bejöttek megnézni, minden rendben van-e, egyszer sem kaptunk rosszalló megjegyzést senkitől. Fontos még, hogy ezzel a megoldással (fizetős szoba) a férjem is végig velünk lehetett. Főleg a műtét előtt-után, amikor már ill. még nem szopizhatott a kisfiam, aranyat ért, de nagyon jó volt később is, hogy velünk lehetett, segített, kiszolgált, nyugodtan el tudtam menni pl. wc-re, vagy zuhanyozni.
Ezt a szemléletet tudtommal az orvosunk, Prof. Bognár László hozta külföldről és honosította meg Debrecenben. Jó lenne, ha máshol is ennyire partnernek tekintenék a szülőket.

Bethesda Kórház: rota-vírus fertőzés miatt kerültünk be erős hányás miatt, ami ellehetetlenítette a szoptatást (a "csillapíthatatlan hányás" az agynyomás emelkedését is jelezheti, ami nálunk reális veszély), ám 2 nap elteltével, amikor javulni kezdett kisfiam állapota, bosszantóan sokféle utasítást kaptam szinte óránként (vizet/anyatejet, mennyit), de mivel a hazaengedésünk a hányástól függött, sokkal jobban korlátoztam, mint azt a szívem súgta. Bizonytalan és kaotikus érzés volt, hogy mindenki mást mond, ha egyáltalán sikerült valakivel beszélni.

Baleseti Központ: itt még sok időt fogunk eltölteni kisfiam végtagműtétei miatt, ezért ez az egyik legfontosabb hely. Orvosok, nővérek mind a gyerekekért vannak és a szoptatást természetesnek, jónak veszik. A rendelő részben van egy egyszerű, de tiszta, kézmosási lehetőséggel (szappannal is) felszerelt pelenkázó-szoptató helység! Az osztályon hely függvényében a szülő is kaphat ágyat (nem feltétel a szoptatás). Műtét után a nővérek javasolták, hogy - bár pár órán keresztül még nem szoptathattam - a mellkasomon nyugtassam meg a kisfiamat, még egy rácsot is kaptam az ágyam egyik oldalára, így a rácsos gyerekágyat ezután csak pelenkázásra használtuk, és ezért senki nem piszkált. A házirend egyéb apró, a gyerek érdekében történt megszegése miatt sem "kaptunk ki" - pl. férjem a műtét napján már 1/2 7-kor bejött segíteni szórakoztatni a picit, akit már hajnal óta nem szoptathattam (látogatás 8-tól). A kéréseimet komolyan vették, segítettek; a kérdéseinkre korrekt válaszokat kaptunk. Általánosságban egységes szemlélet uralkodik és ez biztonságérzetet ad.

Heim Pál: itt tapasztaltam a leginkább gyerekközpontú hozzáállást. Egy rövid altatásos vizsgálat miatt és egy éjszakai alvásvizsgálat miatt jártunk itt (fül-orr-gége, alvás labor). A rövid altatás után ébredéskor a nővér felügyeletével rögtön szoptathattam kisfiamat. Az alvásvizsgálattól féltem, mert kisfiam velem alszik, de eleve nagy ágy volt bekészítve, mellette tölthettem az éjszakát. Mindenki nagyon kedves, támogatják és értik a szoptatás jelentőségét.


Támogatóink: